Művészek
 
 
Somogyi Győző
(Budapest, 1942. július 28.)
 
     
 
   
1956-1960: Képzőművészeti Gimnázium; 1962-1968: Római Katolikus Hittudományi Akadémia 1977: IX. Országos Grafikai Biennálé nagydíja, Miskolc; 1978: hatvani Tájkép Biennálé, aranydiploma; 1983: Március 15. díj; 1988: Munkácsy-díj; 1992: Magyar Művészetért-díj; 1993: Pro Natura; 1994: Mednyánszky László-díj; 1997: kiváló művész. 1960-1964 között a Kossuth Nyomdában dolgozott, ahol megismerkedett a modern sokszorosítógrafikai eljárásokkal. 1967-ben pappá szentelték, 1968-ban egyháztörténeti doktorátust szerzett. Az egyházi szolgálat mellett különböző munkahelyeken fizikai munkát végzett. 1972-ben Markó György nyomdászmester megtanította a szitanyomás technikájára. 1972-ben Párizsban és Rómában járt tanulmányúton, megfordult Romániában is, s különösen nagy hatással volt művészi fejlődésére 1980-ban tett görögországi utazása. 1973-tól kiállító művész, rendszeresen szerepel grafikáival, majd később festményeivel hazai és külföldi tárlatokon. 1975-ben kilépett az egyházi szolgálatból és szabadfoglalkozású képzőművész lett. A 80-as évek elején Salföldön telepedett le. A Káli-medence Környezetvédő Társaság, a Veszprémi Művész Céh és a Magyar Művészeti Akadémia tagja. 1983-tól főként hadtörténeti témájú könyveket illusztrál, s jelentős írói munkásságot is kifejt. 1973-as indulásától az évtized végéig főként grafikával foglalkozott, míg a 80-as évek elejétől szinte kizárólag festészettel, bár néhány vászna már a 70-es évek közepén megszületett. Művei témáját a magyar történelemből, a vallásból, ill. a hétköznapi életből meríti. Történelmünkből a sorsfordulók iránt érdeklődik. A történelmi hősök megformálása nem hasonlít a korábbi közhelyszerű ábrázolásokra: figurái groteszk hatást keltenek arcuk és kezük felnagyítása miatt. Ugyanakkor maximális korhűségre törekszik, illusztrációi tudományos igényűek. A vallás területéről, a világ legősibb létértelmezéséből a mítoszok, a csodák vonzzák, néhány lapját a Biblián túl az apokrif írások is ösztönzik. Jézus alakja és életének eseményei különösen érdeklik, ábrázolásában felismerhető a falusi templomok sajátos ikonográfiája. Festészetének jellegét a hangsúlyos, groteszk formák és az igen élénk - piros, sárga, kék - színek adják. Temperaképei az erős kontúrok és a homogén színfelületek következtében grafikai hatásúak, mintha a megrajzolt körvonalakat színezné ki vásznain a művész. ~ nem sorolható egyetlen festői irányzathoz, művészcsoporthoz sem. Képeinek csak egyik összetevőjét alkotja a konkrétan értelmezhető tartalom, kifejezőerejük jórészt szokatlan megfogalmazásukban rejlik. Első vásznain a Balatonfelvidéknek állít emléket, a korábban kedvelt történelmi témáit is festi, görögországi élményeinek pedig egész sorozatot szentel. Ez utóbbi vásznain a déli nap sugarától ájult tájak csendet sugároznak, az állandóság érzetét keltik. A magyar történelem neves katonaszemélyiségeiről készített portréiból összeállított ikonosztázát Magyar hősök arcképcsarnoka címmel állította ki 1996-ban a Néprajzi Múzeumban. A 100 portrét tartalmazó sorozat tisztelgés a honfoglalás 1100. évfordulójára a sokmillió névtelen katona előtt, akik viharos történelmünk során a hazát védelmezték. A sort Attila hun király nyitja meg és Maléter Pál ezredes zárja. A művész különös gonddal festette le az ábrázoltak öltözékét: az egyenruhák, fegyverek, címerek, rendjelek korhűek, aprólékos kidolgozásuk komoly előtanulmányokra vall. A kissé karikatúraszerű, groteszk hatású mellképeken jól érvényesülnek a művész ragyogó színei és ismert dekorativitása. E sorozat célja a hősi eszményképek felmutatásával a nemzeti hagyományok felélesztése és ápolása, a múlt morális értékeinek felidézése
 
 Egyéni kiállítások
 
1973 • Derkovits Klub, Budapest
1974 • Ferencvárosi Pincetárlat, Budapest
1975 • Stúdió Galéria, Budapest • Megyei Könyvtár, Kaposvár
1976 • Csepel Galéria, Budapest • Megyei Könyvtár, Kaposvár • Puth Galerie, Frankfurt
1977 • Művelődési Központ, Balmazújváros • József Attila Könyvtár, Miskolc • Bracht Galerie, Amberg (Német Szövetségi Köztársaság)
1978 • Bartók Béla Művelődési Központ, Szeged • Művelődési Központ, Komló • Jókai Klub, Budapest
1979 • Kossuth Filmszínház, Mohács • Művelődési Központ, Veszprém • Művelődési Központ, Tapolca
1980 • Helikon Galéria, Budapest • Eötvös Klub, Budapest • Magyar Intézet, Szófia
1981 • József Attila Könyvtár, Miskolc • Galerie beim Minoritensaal, Graz • Galerie Untern Dach, Offenbach
1982 • Szinyei Terem, Szekszárd
1983 • Produzentengalerie, Zürich • Délbalatoni Kulturális Központ, Siófok • Balatonboglári kápolnatárlat, Balatonboglár • Csokonai Művelődési Központ, Komárom
1984 • Liget Galéria, Budapest • Kórház Galéria, Kiskunhalas • Ifjúsági Park, Veszprém • Almássy téri Szabadidő Központ, Budapest
1985 • Művelődési Központ, Mór • Kecskeméti Galéria, Kecskemét • Tihanyi Múzeum, Tihany • Goldmark K. Művelődési Központ, Keszthely
1986 • Városi Kiállítóterem, Zalaegerszeg • Erzsébetvárosi Galéria, Budapest
1987 • Collegium Hungaricum, Bécs • Dömösi Galéria, Dömös • Nádasdy-vár, Sárvár
1988 • Művelődési Központ, Gödöllő • Budapest Galéria, Budapest
1990 • Szabadművelődés Háza, Székesfehérvár • Petőfi Sándor Múzeum, Aszód • Révfülöpi Galéria, Révfülöp
1991 • Ladányi Galéria, Püspökladány • Nagy L. Művelődési Központ, Ajka • Vár, Sandomierz
1992 • Ernst Múzeum, Budapest (kat.) • Tapolcai Galéria, Tapolca • Délbalatoni Kulturális Központ, Siófok
1993 • Pécsi Galéria, Pécs • Dombóvári Galéria, Dombóvár • Kaposfüredi Galéria, Kaposvár • Színház Klub, Keszthely.
 
Válogatott csoportos kiállítások
 
Első Magyar Látványtár Alapítvány, Budapest • Tájkép Biennálé, Hatvan, Grafikai Biennálé, Miskolc.
 
 
Köztéri művei
Szent László (pannó, 1986, Ábrahámhegy, Szent László-templom).
 
 
Művek közgyűjteményekben
Első Magyar Látványtár Alapítvány, Budapest
Herman Ottó Múzeum, Miskolc
Katona József Múzeum, Kecskemét
Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém.
 
 
Könyvei
Káli medence, Szelényi K. fotóival, 1992
Belső tárlat. Naplórészletek, egyéb írások, s a. r.
Parcsami G.-Kovács I., 1993
Tihany, társszerzők: Géczi J., Székely P., 1995
Magyar hősök arcképcsarnoka, szöveg: Hermann R., utószó: Basics B., 1996.
Nagy sikert arattak az általa illusztrált hadtörténeti témájú kötetek:
Páncélos lovagok, szöveg: Bodor F., 1983
A szabadságharc hadserege, szöveg: Barcy Z., 1986
Magyar huszárok, szöveg: Barcy Z., 1987
Királyért és hazáért, szöveg: Barcy Z., 1989
Az erdélyi fejedelemség hadserege, szöveg: B. Szabó J., 1996
Nagy huszárkönyv, szöveg: Ságvári Gy., 1999
Elfelejtett háborúk, szöveg: B. Szabó J., Budapest, 2000
Kis huszárkönyv, szöveg: Szabó P., Budapest, 2001.